Az Agrobacterium gazdanövényköre rendkívül széles, a legtöbb fásszárú növényt megtámadhatja. A rózsán a betegség tünetei a föld feletti részeken kevésbé szembetűnőek.
Agrobacterium tumefaciens
A baktérium sok gazdanövényéről ismert (polifág faj). Sebparazita, ami azt jelenti, hogy a kórokozó a sebzett gyökéren keresztül jut be a növénybe, az egészséges szövetek közé, ezért elsősorban a friss telepítéseket, az új növényeket veszélyezteti. Idősebb, több éve ültetett növényeket akkor veszélyeztetheti, ha a művelés során sebzést ejtünk a növény gyökerén vagy gyökérnyakán, vagy kártevő okozta sebzés következtében meg tud telepedni a baktérium.
A fertőzés következtében a növény sejtjei abnormálisan szaporodni, növekedni kezdenek. A tumorban történő sejtburjánzás az idő múlásával egyre kevésbé függ a baktérium jelenlététől, így a növekvő tumorból egyre kisebb mennyiségben, egyre nehezebben mutatható ki a baktérium jelenléte.
A beteg növény lassan fejlődik, növekedése visszaesik. A golyva zavart okoz a tápanyagszállításban, ami a növény pusztulását is okozhatja. A gyökéren (esetleg a gyökérhez közeli vesszőkön) kis sejtburjánzások jelennek meg, melyek az idő múlásával megkeményednek, megnőnek és egyenetlen felületű tumorrá alakulnak.
A fertőzés forrása elsősorban a fertőzött talaj és a fertőzött szaporítóanyag lehet.
Rózsa agrobaktériumos gyökérgolyva |
A már fertőződött növények gyógyítására nincs lehetőség, a tumor kivágása, a vesszők teljes eltávolítása nem hoz eredményt, így kénytelenek vagyunk a többi növény védelme érdekében a teljes növényt kiásni és megsemmisíteni (ne komposztáljuk!). Ha tehetjük, a növény helye körüli földet is cseréljük ki. A beteg növény helyére ne ültessünk olyan növényt, amit a gyökérgolyva megtámadhat (legalább 5 évig).
rózsa, agrobaktérium, agrobacterium, gyökérgolyva, tumefaciens, tünetek, kórokozó, baktérium, védekezés