Az álláshirdetésekben ritkán szerepel a munkaadó által ajánlott fizetés - nincs ez máshogy az Interneten sem. Az állásajánlatot megfogalmazó munkaadónak természetesen van elképzelése arról, hogy mennyit szándékozik fizetni leendõ alkalmazottjának, de ezt a kártyát nem szívesen teríti ki idõ elõtt. Jellemzõ módon az állásra jelentkezõtõl várják a "fizetési igény megjelölését", de legtöbb esetben a bérek és juttatások kérdése már csak a személyes interjún, annak is második szakaszában merül fel. Mit tehet hát az álláskeresõ? Mi alapján döntse el, hogy az adott pillanatban és helyzetben mekkora összeget kérjen, és hogy elképzelése reális-e?

Egy biztos: erre a kérdésre minden álláskeresõnek fel kell készülni, és információszerzéssel kell megalapozni a döntését, nehogy irreálisan magas vagy a túl alacsony összeget nevezzen meg. Nyilván akkor van nagyobb esélye az állás elnyerésére, ha a megjelölt fizetési igény közel esik az alkalmazó elképzeléséhez.

De honnan szerezzünk efféle információkat? A hagyományos módszer, hogy végigkérdezzük hasonló munkakörben, szakmában dolgozó ismerõseinket fizetésükrõl egyre kevésbé mûködik, hiszen lassanként mi is átvesszük a nyugati gyakorlatot, és a magánszférában is bizalmasan kezeljük az anyagi jellegû az információkat. Ha kapunk is választ, nem biztos, hogy valós adatokhoz jutunk, hiszen van aki hiúságból magasabb, más szerénységbõl (vagy óvatosságból) szándékosan a ténylegesnél alacsonyabb jövedelmet vall be, még barátainak is.

Honnan is kaphatnánk átfogóbb és megbízhatóbb információt, ha nem az Internetrõl?

Mint mindenrõl, átlagfizetésekrõl, bérekrõl, szakmánkénti kereseti lehetõségekrõl is sok információt, adatot, sõt adatbázist is találhatunk a weben. A témában való tájékozódásunkat különbözõ szolgáltatások is segítik, ezek közül is bemutatunk alább néhányat.

A gazdaságban jellemzõ fizetéseket folyamatosan felmérik, feldolgozzák, hiszen az államnak a gazdasági szervezetek vezetõinek és személyzeti tanácsadóknak is nagy szüksége van az egyes ágazatokban jellemzõ átlagkereset adatokra. Az állami felmérések eredményét az országos Statisztikai Hivatal honlapján, (az USA-ban részletes anyag a http://stats.bls.gov web címen) , Magyarországon a http://www.ksh.hu weblapon találjuk. "Az alkalmazásban állók havi nettó ill. bruttó átlagkeresete" c. táblázat nemzetgazdasági szintû összesített számokat tartalmaz, 1998 augusztusi frissítéssel. Ez az információ azonban az álláskeresõ számára kevéssé használható, mivel túl általános, egy ágazatra vonatozóan csupán egy összeget jelöl meg, amiben átlagolódnak az ágazaton belül különbözõ beosztásban dolgozók bérei az adminisztrátortól a vezérigazgatói szintig.

Az álláskeresõ számára annál hasznosabb az információ, minél specifikusabb, minél pontosabban meghatározza a munkaerõ pénzre váltott értékét az adott szakma és vezetõi szint kombinációjában. Ilyen jellegû információkkal elsõsorban piackutató cégek, fejvadászok, tanácsadók rendelkeznek, hiszen õk végeznek humán erõforrásra vonatkozó felméréseket, kutatást, rendszeres adatgyûjtést.

Ezen felmérések anyagaihoz eddig nem sok esélyünk volt hozzájutni, de az Internet korában ez is változni látszik. Nemzetközi szinten egyre több cég teszi ki a kirakatba egy elkészült felmérés alapján készített összefoglaló táblázatait, tanulmányokat, ami nagy segítséget jelenthet az anyagi téren tájékozatlan vagy kezdõ álláskeresõ számára. Az angol nyelvû, többségében amerikai anyagok tárháza óriási, és szinte bármely foglalkozás kereseti viszonyaira vonatkozóan megtalálhatjuk a legfrissebb felmérési eredményeket.

Nagy segítség ebben az az átfogó kapocs-gyûjtemény, melyet a JobSmart kaliforniai állásközvetítõ cég "Salary Surveys" c. kiemelt oldalán találunk, amely több mint 200 weben közzétett fizetés felméréshez nyújt ugródeszkát. A maga nemében egyedülálló gyûjtemény sok elismerést kapott, tekintélyes lapok, mint a Fortune Magazine, Wall Street Journal, New York Times vagy az Employment Weekly hívták fel rá az olvasók figyelmét. Két csoportba rendezve böngészhetünk: az egyik irányban az általános, a másikban a részletesebb, szakma-specifikus és regionális felmérõ anyagok leírását és hivatkozásait találjuk.

Az Internet magyar szegletében sajnos még e téren is jócskán le vagyunk maradva. Ezideig mindössze egyetlen fejvadász cégnek jutott eszébe, hogy a tulajdonában lévõ kereseti statisztikai információkkal gazdagabbá teheti a honlap belsõ tartalmát, és ezáltal növelheti az oldalra látogatók számát, így a webhely értékét. A Multijob közkinccsé tett háttéranyagai között szerepel többek között "az idegen nyelvet beszélõ felsõfokú végzettségû munkakeresõk tipikus fizetési igényei" és a "vezetõi fizetések változása" c. dokumentumok, grafikonos ábrázolással. Az adatok nem a legfrissebbek, mindenesetre az elképzelés biztató, legalább nem mondhatjuk, hogy az Interneten nem szerezhetõ be magyarországi piaci kereseti viszonyokra vonatkozó információ. Remélhetõen hamarosan több személyzeti tanácsadó, illetve azok webmestere is rájön arra, hogy az álláskeresõt segítõ színes és jól használható tartalommal értékesebbé tehetõ a weben való megjelenés, és a cég egy tartalmasabbá fejlesztett honlappal versenyelõnyre tehet szert a többi online üzlettárssal szemben. A kialakuló verseny pedig nekünk, felhasználóknak kedvez majd igazán, hiszen mindannyian érdekes és hasznos tartalom, könnyedén hozzáférhetõ szolgáltatások után szörfözünk a Hálón.

Hogy milyen szolgáltatást nyújthat az Internet ezen a téren? Íme néhány ötletadó nemzetközi példa:

A SalaryMaster nem kevesebbet ígér, mint hogy a hozzájuk beküldött önéletrajz és a megpályázott állásajánlat paraméterei alapján gyors értékelést végez, és a munkaerõpiac beható ismeretében megbecsüli az önéletrajzíró dollárban meghatározható értékét.

A Salary Calculator szolgáltatása abban segít, hogy elõre tudjuk kalkulálni, vajon egy állás érdekében másik államba vagy országba való átköltözés mennyire kifizetõdõ. A rendszer eredetileg az USA városaira épült, hiszen egy ekkora országban államok és régiók között is nagy különbségek vannak, mind a kereseti lehetõségek, mind a megélhetési költségek tekintetében. Az amerikai karrier-tartalom szolgáltatók természetesen erre is gondoltak, ezen az ügyes kis oldalon bárki kiszámolhatja, hogy az ajánlott fizetés mennyit ér New York-ban, Dallasban, vagy bárhol másutt. Érdekesség, hogy a rendszert kibõvítették más országok nagyvárosaival, melyek között Budapest is szerepel. Így a külföldre tekintgetõ magyar álláskeresõk számára is hasznos lehet ez a weblap, de érdekességképp is megnézhetjük, mennyit ér fizetésünk Frankfurtban vagy éppen Los Angelesben.

Ha nem lennénk megelégedve a kapott adatokkal, kipróbálhatunk más rendszereket is. Hasonló megélhetés-összehasonlító szolgáltatást üzemeltet a Money Magazin, a DataMasters és az Inter-City Wage is honlapján.

Nem is lenne rossz, ha egy tartalomépítésre törekvõ magyar webmester lekoppintaná és a magyar cégek és álláskeresõk örömére itthon is megvalósítaná az amerikai Wageweb frappánsan egyszerû, de igencsak hasznos szolgáltatását.

A Wageweb lényegében egy online fizetés felmérõ információs szolgáltatás, melynek segítségével több, mint 150 féle állás/pozíció jellemzõ kereseti adataiba nyerhetünk betekintést. A szolgáltatás a következõ módon mûködik: az adatbázis bõvítéséhez hozzájáruló cégek és szervezetek kitöltenek egy kérdõívet, melyen jelentik azon adataikat, melyek alapján késõbb a felhasználók kereshetnek az adatbázisban. Az adatok között, melyeket a begyûjtõ cég bizalmasan kezel, szerepel a cég mérete, helye, tevékenységi köre, valamint az egyes területeken és beosztásban dolgozók átlagfizetés adatai. A kérdõív kitöltéséért cserébe az adatjelentõ cégek egy részletes összefoglaló jelentést kapnak, melyet a Wageweb az összes adatot szolgáltató cég adataiból készít el. Természetesen ezen anyagok egy része az Interneten is megtekinthetõ, sõt, többféle szempont szerint kereshetõ. A Wageweb a HRFPI (Human Resources Programs Development and Improvement) nevû cég adatbázis jellegû szolgáltatása, amely már 1996 óta üzemel és növekszik sikeresen az Interneten. Aki Amerikában kíván dolgozni, és szeretne tisztában lenni az adott területen reálisan kereshetõ jövedelmekkel, itt könnyen hozzájut a keresett számokhoz.

A Világhálón sok tanácsadó oldalt is olvashatunk arra vonatkozóan, hogyan tárgyaljunk, amikor az interjún szóba kerülnek a sokak számára kínos anyagiak. A legfontosabb: tárgyaljunk! Ne fogadjuk el azonnal a munkaadó ajánlatát, még akkor sem, ha többet kínál, mint amire elõzõleg gondoltunk. Tudnunk kell, hogy egy cégen belüli fizetés-struktúrához alkalmazkodva minden munkakörhöz tartozik egy fizetés-tartomány, melyen belül a cég hajlandó fizetni. A tárgyalás során az állást ajánló igyekszik ezen tartomány alsó értékét elfogadtatni a munkavállalóval. A jelentkezõ feladata, hogy a lehetséges tartományon belül minél magasabb szintet alkudjon ki magának. Aki szeretne erre az alkura elõzetesen felkészülni, annak ajánlom a JobSmart http://www.jobsmart.org/tools/salary/negostrt.htm oldalról elérhetõ tippeket, válogatottan jó cikkeket.

A Hard@work Career Escalator szekciójában sorstársainkkal vitathatjuk meg, hogyan lehet magasabb fizetést, majd egy idõ után nekünk tetszõ fizetésemelést elérni fõnökünknél. A vitához bárki hozzászólhat, a korábban beírt vélemények, sztorik között böngészve pedig jó füleseket, tárgyalási trükköket tanulhatnak a kevésbé dörzsölt alkalmazottak.

Aki pedig csillagászati összegeket akar keresni, és szeretne felnézni a világ leggazdagabb embereire, nézze meg a Forbes Magazin "World's Richest People" listáját, ahonnan akár példaképet is választhat magának. A Forbes országonként is rangsorolja a legvagyonosabb üzletembereket, a rendszer kényelmes kattintásokkal barangolható. Kíváncsian vártam, hogy Magyarországra klikkelve milyen ismerõs vagy ismeretlen nevek jelennek majd meg. A válaszul kapott "no records availabe" üzenet kicsit elszomorított, de igazán nem lepett meg. A magyarországi hálózatnak még kapaszkodnia kell, amíg minden területen megtelik tartalommal, és ez a tartalom integrálódik a releváns nemzetközi rendszerekbe is.

1998. október 11.

Wesselényi Andrea
wesse@elender.hu