Becslések szerint az Internet felhasználóinak száma már meghaladja a 100 milliót, és további dinamikus növekedés elõtt áll. Ez a hatalmas, napról napra új elõfizetõkkel bõvülõ közösség amellett, hogy információt és kapcsolatokat keres, a biztonságos megoldások elterjedésének köszönhetõen egyre inkább nyitott az online köthetõ üzletek iránt, és ma már vásárol, rendel, termékekért és szolgáltatásokért, sõt adott esetben tartalmi információért fizetni is hajlandó is az Interneten keresztül.

Mivel az Internet valós világunk egyfajta tükörképe, cseppet sem meglepõ, hogy a csalók, szélhámosok és gazdasági bûnözõk is felfedezték maguknak ezt a nagyszámú potenciális áldozatot kínáló gazdag terepet. A nagy rábeszélõ-mûvészek minden trükköt bevetnek, hogy a gyanútlan és gyakran bizony nevetségesen hiszékeny szörfösök pénztárcájából kisebb-nagyobb összegeket csaljanak ki, miután nyomtalanul eltûnnek a kibertér útvesztõiben. Különösen veszélyeztetettek a kezdõ internetezõk, akik naiv lelkesedéssel szörfözve túl nagy bizalmat helyeznek az Interneten fellelt információkba, de a gyakorlottabbak is belesétálhatnak a net-szélhámosok csapdáiba.

A pénz kicsalására alkalmazott módszerek nem újak, csak a média, a közvetítés illetve a megtévesztés csatornája változott. Legtöbbünket megpróbáltak már beszervezni különféle vásárlói klubokba, ismerõsek a gyors meggazdagodással kecsegtetõ üzleti ajánlatok, hosszú távon gyümölcsözõnek feltüntetett befektetési lehetõségek, illegális életbiztosítók, a nagy ráhatás alatt értékesített üdülési jog, a hamis nyereményjátékok, levélláncok, vagy a csodás hatású termékek, pl. különleges gyógyászati eszközök vagy fogyasztószerek forgalmazásával foglalkozó ügynökök. Napjainkban a beszervezõ, rábeszélõ anyagok email formájában is terjednek, vagy profin kialakított web oldalakon jelennek meg.

Sajnos az új terep, azaz a cyberspace megfoghatatlan világa még kedvez is az ügyeskedõknek, hiszen egy email vagy web-cím mögé kitûnõen el lehet rejtõzni, a beszedett summával a site hirtelen felszámolásával egy pillanat alatt örökre el tud tûnni az ötlet tulajdonosa.

Az internetes csalások sokszínûségérõl külön beszámolót lehetne írni, hiszen van itt minden, a hírhedt "nigériai kapcsolat"-tól (ennek a veszélyes trükknek is több verziója létezik!) az "ál-Internet-szolgáltatókig". Jelen cikkben most csak a munkaközvetítéssel összefüggõ szélhámosságokra szeretnénk felhívni a figyelmet, hiszen sajnos ezen csalások tárháza is elég széles körû.

Alább összegyûjtöttem néhány jó tanácsot azoknak, akik szeretnék kikerülni az Interneten szörfözõ állásvadászok számára felállított csapdákat, kiszúrni a hangzatos, de tartalmat nélkülözõ ál-szolgáltatásokat.

1. Soha ne fizess állásajánlatokért! A profi munkaerõ-közvetítõ cégek bevétele szinte mindig az állásokat meghirdetõ cégektõl származik, és a széles körben bevált gyakorlat szerint a kínált ajánlatokat ingyenesen közvetítik az álláskeresõk felé. Az a cég, amely bizonyos összeget kér az értékesnek mondott állásajánlatok átadásáért nagy valószínûséggel csak a felhasználó pénzére utazik, amiért cserébe nem létezõ, aktualitását vesztett, vagy értéktelen ajánlatokat küld majd.

 
2. Fogj gyanút, ha az állásajánlat "túl szép, hogy igaz legyen". Make Money Fast (MMF) vagy Get Rich Quich ajánlatoknak nevezi az angol ezeket a hirdetéseket, ahol könnyû és gyors meggazdagodással hitegetik a hiszékenyeket. A kitûnõ üzleti lehetõséget kínáló rábeszélõ-mûvész azt akarja elhitetni veled, hogy kevés munkával rengeteg pénzt keresel majd. Jellemzõ ezekre az ajánlatokra, hogy minimális az elvárás a jelentkezõvel szemben, csak az elérhetõ csillagászati jövedelmet hangsúlyozzák, mintegy mézesmadzagként, de nem fogalmazzák meg az elvégzendõ feladatokat. Ezen lehetõségek többsége gyakorlatilag piramisjáték, ahol köztudottan mindig sok a vesztes.

 
3. Ne adj ki pénzt munkaerõ-piaci információért! Léteznek az Interneten olyan web-oldalak, ahol egyedülálló, fantasztikus, teljes körû stb. jelzõkkel fémjelzett információt ígérnek, bizonyos összeg befizetése ellenében. Példa erre az a web-oldal, ahol távmunkásokat elõszeretettel foglalkoztató cégek listáját lehet megvásárolni, vagy ahol rejtett munkaerõpiacot ígérnek. Ugyan miért vegyünk efféle információt, amikor a web hemzseg az ingyenesen elérhetõ állás-adatbázisoktól? Akkor se higgyünk a meggyõzõen hangzó szövegnek, ha mellette ott villog/forog a "csalóktól mentes övezet" feliratot hirdetõ logo. Ilyet bárki tud kreálni, némi web-design ismerettel.

 
4. Vigyázat! Az "otthon végezhetõ munka" ajánlatok között rengeteg szélhámosság van. A legismerõsebb sémák a borítékragasztás, email-terjesztés, adatrögzítés. Az ajánlat pedig úgy kezdõdik, hogy a munka elkezdéséhez fizess be egy megadott összegû elõleget, regisztrációs díjat, vagy vásárold meg ezt és ezt a szoftvert. Ha fizetsz, a szélhámos máris elérte célját, az ígért munkát pedig hiába várod. Józan ésszel mérlegeld, hogy az adott munkáért reális-e az ajánlott fizetés, és vajon nem lehetne-e azt a munkát egyszerûen egy géppel elvégeztetni. Kételkedj, amíg közelebbrõl meg nem ismered a céget, és ajánlatát. Semmiképp ne fizess elõleget!

 
5. Légy óvatos azokkal a cégekkel, ahol az állásajánlat úgy kezdõdik, hogy meg kell vásárolni egy bizonyos termékcsomagot, vagy el kell végezni egy speciális tanfolyamot, általában borsos áron. Ezek a munka-ajánlatok valójában illegális franchise vagy MLM tevékenységet takarnak. Ne kapcsolódj olyan MLM tevékenységbe, ahol az elérhetõ jövedelem nem a termék értékesítésének, hanem elsõsorban a új tagok beszervezésének függvénye. Ez a fajta láncolat lényegét tekintve piramisjáték, nem marketing tevékenység. (Az MLM tevékenység csapdáival a cikksorozat 16. része foglalkozik)

 
6. Lehetõleg ne adj meg hitelkártya vagy bankszámla információt az Interneten vagy telefonon keresztül, amíg nem ismerted meg az adott céget közelebbrõl.

Általánosságban elmondható, hogy az Internetes állásvadászat ingyenes (a szörfözés közben dagadó telefonszámlát leszámítva), tehát sem a közvetítésért, sem piaci információért ne fizessünk, a "legyél milliomos 2 hét alatt", "csak rád vár ez a nagyszerû munka-lehetõség" típusú ismeretlen feladótól érkezõ email-eket pedig határozott mozdulattal húzzuk át a "Töröltek" mappába.

1998. szeptember 20.

Wesselényi Andrea
wesse@elender.hu